Torontáltorda

Torda település Vajdaságban a Bánátban, Nagybecskerek, Törökbecse, Nagykikinda, Magyarcsernye és Begaszentgyörgy között terül el. Tengerszint feletti magassága 83 méter.

1960 óta közigazgatásilag Begaszentgyörgy községhez tartozik. Észak felé Basahíddal 7 km 5,5 m széles 1985-ben épült aszfaltút köti össze, délre Udvarnok felé 5 m széles új aszfalt út vezet, míg keletre Banatsko Karađorđevo irányába 1988-ban épült 7 km hosszú és 5,5 m széles aszfaltút húzódik.
A 2002-es népszámlálás után arra a következtetésre jutottunk, hogy több mint 20 éve még 5000 embert számlálta falunk, mostanára pedig alig van 1791 lakója. Ezek közül 1623 (91,35 %) magyar, 42 (2 %) szerb, 6 horvát (0,3 %) és egy német. A faluban 72 (4 %) roma él, 42 ember pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A lakosság túlnyomó többsége 1623 (91,35 %) személy római katolikus vallású, 71 (4 %) pravoszláv, 5 református (0,2 %), 1 evangélikus (0,05 %) és 2 (0,1 %) kálvinista. A többi polgár ateista vagy nem nyilatkozott felekezeti hovatartozásáról.
Az anyanyelvet illetően, 1637 (91,5 %) személy a magyar nyelvet vallja anyanyelvének, 63 (3,5 %) személy a szerb nyelvet, 3 (0,16 %) a horvát nyelvet, 84 (4,5 %) a roma nyelvet, egy a németet (0,05 %) és két személy (0,14 %) a román nyelvet. Ketten nem nyilatkoztak anyanyelvükről.

Elnevezés

Torontáltorda

Torontáltorda címere

Torda mint falunév már megtalálható a XIII. és XIV. századi okiratokban. A „Bánságban levő Torda” elnevezés, amelyről a krusevói Pomenra hivatkozva D. J. Popović és dr. Pavle Tomić tesz említést, a mi falunkra vonatkozik.
Az 1776 és 1798 között idetelepített Szeged környéki telepesek 1798-ban szerződést írtak alá a gróf megbízottjával 8600 kat. hold birtok elmunkálására. Benák Imre tordai születésű tanító, aki 1905-tol 1938-ig tanított szülőfalujában, 1924-ben 79 oldalon összefoglalta szülőfaluja történetét és 1798-as dátumot jelöl meg Torda Szerződéses Helység néven. Ez a név szerepel minden okiraton egészen 1881-ig. 1881-ben megtörtént az első megörökölés, mely szerint a grófi birtokból 1287 kat. hold és 298 szögöl földet kimértek a tordai telepeseknek 25 évi törlesztésre 5 %-os kamattal. A nagybecskereki királyi törvényszék a hivatalos okíraton csak Torda nevet említ. Ezután minden okiraton Torontáltorda nevet találunk egészen 1922. február 9-ig. Február 9-e után 1935. április 23-ig ismét csak Torda néven szerepel a helység. Ettől kezdve egészen 1947. június 26-ig Vujićevo név alatt találjuk afalut bejegyezve.
Ehhez azonban egy kis magyarázat is tartozik. Ismeretes, hogy az 1934-es parlamenti választásokon Vujić képviselö körtesbeszédében a tordaiaknak azt ígérte, ha őt megválasztják képviselőnek, akkor Torda kap keskeny nyomtávú vasutat Udvarnoktól Tordáig, ezenkívül hidat is ígért. Az egyik szavazópolgár így szólt a képviselőjelölthöz: „De folyónk sincsen”, mire a képviselőjelölt azt válaszolta: „Folyót is kaptok”. A látszat kedvéért a korteshadjárat idején Udvarnoktól Tordáig le is verték a karókat a kijelölt helyre, ahol majd a keskeny nyomtávú vasutat ki fogják építeni. A szavazás végeztével azonban a karókat felszedték, és nem lett Tordának se vasútja, se hídja, se folyója. A falu azonban felvette a megválasztott képviselő nevét. A képviselő úr tisztségének elfoglalása után nem volt méltó egyszer sem fogadni a tordai küldöttséget. 1947. június 26 -tól a mai napig ismét Torda a falu neve.

1960 óta a falut a Helyi Közösség Tanácsa irányítja. A hatvanas években épült székháza a falu központjában, a Tito Marsall u. 2-es szám alatt található. A múlt század kilencvenes éveiben a nagy nincstelenség, háborús veszély és gazdasági válság folytán lelassult a falu fejlődése, a helyi közösség az ún. helyi járulékkal, azaz pótadóval begyűjtött pénzekkel és különféle (például a begaszentgyörgyi községtől kapott támogatásokkal) gazdálkodik.
1923-ban Szekeres István helybeli lakos kútásás közben kesernyés ízű vízre bukkant. A víz vegyi elemzése után megkezdődött a gyógyhatású „keserevíz” palackozása, amelyet az európai és amerikai piacra is szállítottak. Hosszabb-rövidebb megszakításokkal 2001-ig termelték ki a faluban a két forrásból fakadó Jordán és Szent György elnevezésű gyógyvizet, amely elsősorban a gyomorbántalmak orvoslására vált be kitűnően.
Az önkormányzat újabban ismét tervbe vette a gyógyvízforrás kiaknázását, egy kisebb méretű gyógyfürdő létrehozását szorgalmazza. A falu határában két, eddig még kihasználatlan termálvízforrás is található. A faluban korszerű egészségház szolgálja a betegeket, szép művelődési otthona 300 személyes színházteremmel, kis teremmel, bárral és társalgóval rendelkezik, emellett gondozott sportpálya, ifjúsági otthon található a faluban, továbbá néhány vegyesbolt, vendéglátó-ipari létesítmény, piac és középületek az intézmények, vállalatok részére. A ma is álló barokk stílusú római katolikus templom 1846 és 1848 között épült, a parókia pedig 1964-ben. Az Ady Endre nevét viselő nyolcosztályos általános iskola emeletes épülete 1938 óta áll a falu központjában, 1989-ben teljesen felújították. Az iskolában magyar nyelven folyik a tanítás. Az óvodában kis- és nagycsoportban foglalkoznak a gyerekekkel.