Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. A Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata előtérbe kerül.
Az első oklevél, amelyben említésre kerül az erdélyi só I. Géza király 1075-ből származó oklevele, ahol név szerint említik az erdélyi Turda [Torda] várához tartozó sóvámot, mely az Aranas [Aranyos] folyó mellett van. Az oklevél érdekessége, hogy Torda város és az Aranyos folyó szavak is magyarul szerepelnek a latin nyelvű iratban. Később Torda lesz az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek. Torda vára a 11. század elején már megvolt, és a mai Várfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók. A tatárok 1241-ben elpusztították. A vár valószínűleg 1285-ben, a második tatár betöréskor pusztult el. 1289-ben IV. László a kézdi székelyeknek adományozta a vár Aranyos nevű földjét, és ezzel megalapította Aranyosszéket.
Ótorda nyugati részén egykor egy Szentmiklós nevű helység állott, ahol Mikud ispán 1275 körül várat épített, melyet 1285-ben a tatárok leromboltak. A 15. század elején újra felépítették, utoljára 1508-ban említik, ma már nyoma sincsen.
1463-ban országgyűlés színhelye volt. 1505-ben itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. 1568-ban a tordai országgyűlésen hirdették ki a vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén 1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet.
1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést, ekkor kezdődött el újra a sókitermelés.
1665-ben Torda és Dés városokat a gyulafehérvári országgyűlés nemes városokká nyilvánította. A tordaiak sajátos jogállásukat 1711-ig őrizték meg sértetlenül, attól kezdve kiváltságaikat rendre elveszítették. 1848-ban hivatalosan is megszűnt a nemes városok intézménye Erdélyben.
1714-ben Mikes Mihály gróf telepít be pálosokat.
1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött.
1944-ben véres csata (Tordai csata) zajlott le a magyar-német és szovjet-román seregek között, melyben a magyar-német csapatok egy hónapra megakadályozták a szovjetek előrenyomulását.
2002-ben 55 887 lakosából 47 442 román, 5618 magyar, 2703 cigány és 83 német volt.
Látnivalók
- Az egykori Potaissa nevű római városban tartozkodó V. makedon légió számára épített katonai erődítmény romjai ma is láthatóak.
- A város központjában a főtér két végén egy-egy gótikus templom áll, az alsót egykor fal is övezte.
- Az egykori fejedelmi házban történeti múzeum van.
- A város híres sóbányájával is büszkélkedhet. A bánya a 17. századtól 1932-ig működött. A második világháborúban légvédelmi búvóhelyként használták, később pedig sajtot érleltek a járatokban. Az 1990-es évek eleje óta látogatható turisztikai nevezetesség. Levegője jótékony hatású légúti betegségekben szenvedők számára.
- A városnak sósfürdője is van.
- A várostól nem messze található a Tordai-hasadék (7 km) és a Túri-hasadék (5 km).
Híres szülöttei
- Itt született Köteles Sámuel(1770–1831) filozófus, az MTA tagja, a magyar filozófiai szaknyelv egyik megteremtője.
- Itt született 1796. április 28-án br. Jósika Miklósregényíró.
- Itt született 1820. július 7-én Kőváry Lászlórégész, történetíró.
- Itt született 1886. október 23-án Varga Bélafilozófus, pedagógus, unitárius püspök, teológiai író, egyetemi tanár, az MTA l. tagja.
- Itt született 1891. október 12-én Tulogdy Jánosföldrajztudós.
- Itt született 1902. október 5-én Nagy Albertfestőművész.
- Itt született 1907. augusztus 12-én Étienne Hajduképzőművész, szobrász.
- Itt született 1924. április 11-én Csetri Elektörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt született 1924. május 22-én Darkó Lászlófestő, művészettörténész.
- Itt született 1929. november 25-én Gross Arnoldgrafikus, festő.
- Itt született 1937. május 18-án Lászlóffy Aladárköltő, író, műfordító.
- Itt született 1939. május 21-én Lászlóffy Csabaköltő, novellista, drámaíró, műfordító.
- Itt élt Abáts Márton, aki a 18. században a tordai református egyház lelkésze volt.
- Itt hunyt el 1937. május 22-én Balázs Ferencerdélyi magyar író, költő, mészkői unitárius lelkész, a népfőiskola mozgalmának a megteremtője országunkban.